Parkapcsolatomban a parom tobb eve nem talal munkat es nagyon rosszul erzi magat nem tud tovabb lepni. Hitem miatt sosem gondoltam,hogy ezert elhagynam a parom mert szeretem de nagyon nehez.Ugyanakkor edesanyja aki most velunk el a munkajaban nehezsegei vannak nem bannak vele egyenloen, tobb munkat kap es mindenben rosszabbul kezelik mint mast. 

Testverem is miota iskolas volt nem tud dolgozni menni es mar felnott ferfi lett, neki az orvos mondta,hogy valamennyire visszabb volt maradva a tobbiektol es idegi alapon van valami csaladi orokseg is. Tamogatas kellene neki de meg eddig nem talaltunk megfelelo segitseget.

En nagyon nehezen viselem a bizonytalansagot tobb eve a folyamatos stressz erzeset,hogy mi lesz igy evek mulva a tesveremmel es parommal is illetve velunk.

Szuntelenul imadkozom,hogy adjon megnyugvast az Ur es segitsen nekunk helyreallni nem az anyagiak miatt de az egesszegunk es egy normalis elet remenyeben.Kerlek te is imadkozz tisztan latasert es,hogy tallajunk megoldast.