Két héttel óvodakezdés előtt derült ki a fiamról, hogy valószínűleg enyhén autista. A korai fejlesztőben már nem tudták fogadni, a nevelési tanácsadóban meg azt mondták, várjuk meg, hogyan reagál az óvodára. Bár reggelente lelkesen, örömmel megy az intézménybe, sokan vannak a csoportjában, félek, hogy ez rövid időn belül rontani fog az állapotán.

Csecsemő kora óta láttam, hogy nincs rendben vele valami, de mindenki csak lehurrogott, hogy én nem nevelem rendesen. Különben is "csak szakasztott apja", "elvont szülőknek" pedig "csak elvont gyereke lesz". Magamra is haragszom, hogy miért nem voltam erősebb, figyelmesebb, miért nem álltam a sarkamra, hogy lássa a fiam szakember.

Szeretném az imáitokat kérni, hogy kisfiam szeresse az óvodát, legyen építő kapcsolata a pedagógusokkal és a többi gyerekkel, és tudjunk neki mihamarabb megfelelő fejlesztést, gyógypedagógust, pszichológust találni.